Kezdőlap

Kedves Látogató!

Tisztelettel köszöntöm Boldog község honlapján.

Néhány gondolatban bemutatnám településünket, szeretném elmondani községünk hogyan szerzett országos hírnevet, hogyan vált még az országhatáron túl is ismert településsé. Éves szinten visszatérő programjaink és kiemelkedő jelentőségű látnivalóink vannak, melyeket az idelátogató turisták figyelmébe ajánlunk.

Boldog két megyével: Jász - Nagykun - Szolnok és Pest megyével határos. Három város öleli, Hatvan, Jászfényszaru és Tura.

Településünk 3080 lélekszámú, 1100 lakóházzal. A község teljes közművesítéssel ellátott, valamennyi szolgáltatási és kereskedelmi ágazattal rendelkezik. Hírnevét népviseletével, néphagyományaival és mezőgazdaságával vívta ki. A község eredet - legendája az 500-as évekre, a török megszállásra vezethető vissza. A török seregek Eger ellen indultak, Hatvannál egyesültek és mindent leromboltak, ami az útjukba került. A falu akkori bírája Bonta István értesülve a veszélyről a Hatvan melletti településre, a Zagyva menti mocsáros szigetre menekítette ki népét az éj leple alatt. Amikor a dombhátra érkezett, leszúrta a botját és azt mondta, „itt leszünk mi boldogok”. A legenda szerint, ezért kapta a település a „Boldog” nevet.

Településünk híres a fehérpaprika és a fűszerpaprika termelésrőlAz 1920-as években már öntözéses gazdálkodást folytattunk. Eleinte a Zagyva folyó mentén, később ásott gödrökből nyerték a mezőgazdasági termeléshezszükséges vizet. Egy ezermester id. Csordás István, egy kútfúró szerkezetet alkotott. Ez a berendezés nagy segítségére volt az itt élőknek az ásott kút fúrásához.

Településünk a színpompás népviseletéről és néphagyományairól is ismert. Ennek a néphagyománynak a megőrzésében nagy szerepe volt Bruckner Jenő által 1918-1945-ig készített fotóknak. Bruckner Jenő felismerte a népviseletben rejlő értékeket. Fotói révén településünk népviseletéről nemcsak országosan hanem országhatárokon túl is ismertté vált. A „gyöngyös bokréta” mozgalomban a bokrétás községek közül Boldog község első helyen szerepelt. Több rádiófelvétel készült a községben. Itt játszódott a „Tavaszi zápor” című film, amelynek főszereplője - Annabella francia színésznő volt.

A ma élő lakosság hagyomány tisztelete elismerésre méltó, hiszen őrzik népviseletünket. A fiatalok ma már csak ünnepi alkalmak során öltik magukra a boldogi népviseletet. Ilyen például a „Boldogi Jézus Szíve Búcsú”,melyet minden évben Pünkösd után harmadik vasárnap tart a község.

Kiemelt jelentőségű látnivaló a tájház és a templom is. A tájház településünk jellegzetességeit mutatja be. Egy külön terem szolgál a boldogi népviselet megjelenítésére. „... és Boldogon éltek..."  kiállítás  az 1925 és 1945 közötti lakodalmas menetet felidézve mutatja be a boldogi viseletet. A tájházban megtekinthető  „Szeretett falum, Boldog”   Kunkovács László  Balogh Rudolf és Kossuth Díjas etnográfus,fotóművész kiállítása .

Az Ujváry Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár méltóképpen ápolja a bokrétás hagyományokat. A művelődési házban különböző hagyományőrző csoportok, néptánc együttesek váltják egymást generációról generációra.

Megemlíteném még, mint turisztikai vonzerőt a barokk stílusban épült műemlék templomunkat, amelyet Grassalkovich Antalné grófnő építtetett 1779 és 1881 között. Évente visszatérő kultúrális turisztikai rendezvényeket is tartunk. Ilyen például április 1-2-án az 1848-as Hatvani Csata emlékére megrendezett toborzó és csata imitáció, amely nem csak saját településünk lakóit mozgatja meg.

A „Boldogi Búcsú” keretében délelőtt szabadtéri szentmisét tartanak a kápolnánál. Igen nagy látványosság, hiszen az emberek ilyenkor népviseletbe öltöznek, viselik a szép díszes ruhákat.

Augusztus végén a „Paprikafesztivál” kerül megrendezésre.  Bemutatásra kerülnek a boldogi termékek, a paprika és a káposzta.

Szeptember végi rendezvényünk: Mihály Napi Vásár  és Vigalom

 

Kérem amennyiben felkeltettük érdeklődését a településünk iránt, úgy személyesen is látogasson el hozzánk!

Szeretettel várjuk!

 

Laczkó Roland

polgármester